Az elmúlt napokban euró tartósan a 310 forintos szint környékére emelkedett, az elmúlt hetekben elemzők egyértelműen úgy vélik, hogy az EUR/HUF fronton egy új árfolyamsáv van kialakulóban, vagyis a jegyzés 300-310 között ingadozhat. A forint árfolyamát egyedi hatások is befolyásolták, így még nem lehet tudni, hogy valóban tartósan be kell-e rendezkedni a 310 forint körüli árfolyamra, vagy ez csak múló probléma.
A forint gyengülése a legkedvezőtlenebbül talán a devizahiteles háztartásokat érinti, a büdzsét ezzel szemben arányaiban – főleg rövid távon – jóval kevésbé rázza az árfolyam elszállása. A 2014-es költségvetést eredetileg 295,1 forintos euróárfolyammal tervezték meg, amit a beterjesztés után 296,9 forintra emelkedett – az NGM közlése szerint ma ez a hivatalos költségvetési árfolyam. Ezért is keltett némi meglepetést, amikor pár héttel ezelőtt az NGM adópolitikai államtitkára, Orbán Gábor úgy nyilatkozott, hogy a költségvetési folyamatokba addig nem kell beavatkozni, amíg az euró árfolyama tartósan meg nem haladja a 310 forintos szintet,
Szűkszavú az NGM – de a megszorítás kizárva
Az NGM a Napi.hu részletes kérdéseire sem árulta el, hogy a forintgyengülés mely költségvetési kiadásokat emelné meg, s arra a kérdésre sem volt hajlandó válaszolni, hogy mely tételek kompenzálhatják a kiadások növekedését. Csak annyit kötöttek az orrunkra, hogy “nem indokolt egyenlegromlással, így költségvetési kiigazító intézkedéssel számolni. A 310 Ft/euró árfolyamnak nincs fundamentális indoka. 310 Ft/euró árfolyamnál, a közvetett hatásokat is figyelembe véve, az idei évben a negatív és pozitív hatások kioltanák egymást, nullszaldó körüli lenne a hatás.” Vagyis egy dolog a fontos: nem lesz megszorítás – olvasható ki a tárca válaszából.
Az NGM ugyan kérdésünkre nem árulta el, ám mégis tudható, hogy a költségvetés 100 milliárdos országvédelmi alappal – magyarán kockázati tartalékkal – illetve az eredetileg 113 milliárd forintos, azóta már megcsapolt általános tartalékkal rendelkezik. Ez utóbbi a kormány házipénztára – de vész esetén szigorú gazdálkodás mellett – e forrásból is 60-80 milliárd a kockázatok csökkentésére zárolható. Így e két forrásból a GDP 0,5 százalékára rugó puffer áll rendelkezésre.
Nincs is kiigazítási kényszer
Kiigazítási kényszer valószínűleg valóban nincsen – legalábbis erre a következtetésre jutott a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzése is, amely a 2014-es büdzsé kockázatait vette górcső alá. A KFIB feltételezése szerint 5 százalékos forintgyengülés az eredeti árfolyamhoz képest a kamategyenleget éves szinten 15 milliárd forinttal rontja. Vagyis ha tartósan fennmaradna a tervezett, 295,1-296,9 forintos euró helyett a jelenlegi árfolyamszint, az az idei nettó kamatkiadásokat 15 milliárd forinttal emelné, amely a teljes 1248 milliárd forintos kiadáshoz képest valóban elhanyagolható. A KFIB érzékenységi számításaibólviszont az is kiderül, hogy a költségvetési hatás nem egyszeri, a mostani forintgyengülés értelemszerűen és növekvő mértékben a következő évek kiadásait is megterhelheti.
A költségvetést a kamatkiadásokon túl rövid távon, vagyis éven belül a forint gyengülése miatt komolyabb sokk nem érheti, hiszen például az uniós tagdíjat is egy decemberben meghatározott forintárfolyamon kell meghatározni – mondta a Napi.hu kérdésre Romhányi Balázs a KFIB vezetője. Ugyanakkor, ha tervhez képest elcsúszik az árfolyam, akkor a különbözetet a rá következő éveben kell rendezni. Romhányi szerint a költségvetésre a legnagyobb hatást árfolyamoldalról a lakossági fogyasztás csökkenése okozhatja, ám öt százalékos gyengülése estén is csak mintegy tízmilliárdos adóbevételkiesést jelent.
A gyengébb forint az inflációs hatás révén bizonyos sorokon akár növelheti is a költségvetés bevételeit – hisz az árfolyam által indukált áremelkedés magasabb áfabevételekkel jár. Igaz a növekvő infláció például a nyugdíjaknál többletkiadást eredményezhet, ám ez egyelőre nem valós veszély, hisz a nyugdíjakat eleve a 2014-es piaci inflációs várakozásokat felülmúló 2,4 százalékkal emelték.
Forrás: www.napi.hu
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/lesz-e_beavatkozas_a_forinteses_miatt.576045.html