Kornél bejegyzései

Drága Dax, van még kraft?

A mai nappal új csúcsra tört a Dax index, 12973-as árfolyammal. Felmerül a kérdés, hogy meddig mehet még? Az elmúlt heteket elnézve egy csöppet már túl van húzva az index. Napos grafikonon nézve már egy erős fordító alakzatot,  dupla csúcsot is kirajzolt (ok, megerősítésre azért még szükség lenne), valamint a 76-os az RSI is túlvettségre utal. Továbbá előszeretettel szokott “fals” kitörés esetén beesni, a múltban sokszor bizonyította.

Ezen a szinten már egy korrekcióra spekuláló shorttal túl nagy kockázatot nem vállalunk, az biztos. Amennyiben innen lefordulna, abban az esetben a lehetséges célárak:
12700 (23,6-os Fibo szint),
12550 – 12500 (38,2-es Fibo szint, valamint erős támasz is)
12310 (GAP betöltés, erős támasz, 61,8-as Fibo, valamint az emelkedő trend alját nagyjából itt érné el)
Személy szerint a mostani short(okat) legalább 12500 körüli árfolyamig tartanám, addig simán van benne potenciál, de a 12310-as szint is teljesen elérhető. Első körben és akkor tényleg csak a mostani rövid távú korrekció szintjéről beszéltünk. Kicsit hosszabb távon 11500 – 11200, de ez egy másik poszt lesz majd.

#DE30Daily

Megjött a felminősítés, holnap jöhet a kamatcsökkentés?

Pénteken a Standard & Poor’s hitelminősítő hazánkat egy fokozattal BB+ minősítésre emelte. Így már egységesen mindhárom hitelminősítőnél egy fokozattal vagyunk a befektetésre ajánlott kategóriától. Jelenleg még a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriában vagyunk.

Holnap 14:00-kor tudjuk meg az MNB kamatdöntő ülésének eredményét. A jelenlegi 2,1 %-os jegybanki alapkamatot feltehetően tovább fogják csökkenteni, így szerintünk az EURHUF páros holnap délutánig alulról megkóstolhatja a 307-es árfolyamot. Legalábbis mi így számolunk.

Kínossá vált az erős forint az MNB-nek?

Ma reggel jelent meg a portfolio.hu-n ez az elemzés. Aki forinttal kereskedik, annak kötelező olvasmány.

“Az a furcsának tűnő helyzet állt nemrég elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljait kifejezetten hátráltatja a forint elmúlt időszakban mutatott erősödése. Az ugyanis az importárakon keresztül tovább nyomasztja a hazai árszínvonalat, ami még mindenféle szűrést követően is meredek esést mutat éppen. A magyar gazdaságpolitika számára tehát nem kívánatos az erős forint, ez pedig újabb érvet szolgáltat a márciusi kamatcsökkentés megkezdésére. Alábbi cikkünkben az erős árfolyam ezen árnyoldalát mutatjuk be, ami akár egy fontos érv is lehet arra vonatkozóan, hogy további forinterőre nem érdemes számítani. 

Már az is baj, ha erősödik?

Idén több mint 3 százalékot erősödött a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, ami igen látványos 10 forintos elmozdulást jelent. Bár a hazai közélet már teljesen hozzászokott ahhoz, hogy szinte mindig csak a forint gyengüléséről olvashat, mostanra kissé megváltozott a helyzet. Legalábbis az euróval szemben nézve. De Magyarország az eurózónával áll a legszorosabb gazdasági viszonyban, ezért a belső folyamatok szempontjából a számunkra leginkább meghatározó árfolyam az egyértelműen az euró-forint.
Kínossá vált az erős forint az MNB-nek?
Ideje tehát bemutatnunk, hogy bizony az erős forintnak is vannak hátulütői, különösen most, amikor az Európai Unió országainak döntő többségében – köztük itthon is – sokéves negatív inflációs rekordok dőlnek meg.
Kínossá vált az erős forint az MNB-nek?
Kínossá vált az erős forint az MNB-nek?

Az erős forint árnyoldalai

  • Az erősödő árfolyam a nettó exporton (az export és import különbsége) keresztül hat az aggregált keresletre, ami alacsonyabb növekedéshez vezethet
  • Ennek a mikroszintű oka, hogy rontja az exportáló vállalatok versenyképességét, ami egy kis és nyitott ország esetében – mint amilyen Magyarország – hangsúlyos lehet
  • De ebben a történetben a hosszútávú hatások a leértékelődés trendjétől, bizonytalanságától, illetve a belső árszínvonal alkalmazkodásától is függ
  • Ez utóbbi, vagyis a belső árszínvonal alkalmazkodása akár egyensúlyt is teremthetne az árfolyam miatt felborult versenyképességben, de az árak lefelé merevek, nehezebben alkalmazkodnak
  • Az erősebb forint az importárak csökkentésén keresztül közvetlenül hat az árszínvonalra
  • Sőt, lassabb tovagyűrűző hatásokon keresztül a belföldön előállított termékek árára is hatással van
  • Ez az árfolyam indukálta dezinflációs nyomás a jelenlegi környezetben (-1,4 százalékos év/év alapú CPI) jelentősen megnehezíti az árstabilitás elérését, vagyis lépésre kényszerítheti a jegybankot

A forint felértékelődése közvetlenül hat a fogyasztói árakra, azok egy része ugyanis importból származik. Gondoljunk csak az üzemanyagárra például, ahol szinte azonnal meg szokott jelenni a gyengébb vagy éppen erősebb forint (noha ez esetben a dollárkurzus számít), de sok más külföldről behozott árucikk esetében is gyors lehet az alkalmazkodás. Ráadásul az árfolyam rengeteg más, közvetett csatornán is hatást gyakorolhat az árakra, így pedig egy nagyon szétterjedt és bonyolult hatással állunk szemben. Azok a vállalatok, akik versenyeznek az importárukkal (pl. tartós fogyasztási cikkek), feltehetően a versenytársaikhoz igazítják majd az áraikat, növelve vagy csökkentve azt. Sőt, mivel a belföldi termékek szinte teljes spektrumában jelentős szerepet játszik az energia, amiből hazánk nettó importőr, ezért az árfolyamváltozás azon keresztül is beépülhet a belföldi árakba. (Ezek teljes hatásának az érvényesülése ugyanakkor akár évekbe is telhet, de a kamatpolitika a jövőbe néz.)

A fentebb vázolt csatornákon gyűrűzik be tehát az árfolyam hatása a gazdaságunkba, és a nemzetközi szakirodalom szerint ez különösen igaz a feltörekvő gazdaságok esetében. Ebből adódóan az árfolyam szerepe a hazai monetáris politikában továbbra is nagyon fontos, noha inflációs célkövetésben működik a jegybankunk. A szakmai köztudatban élő ökölszabályok szerint 1 százalékos forintgyengülés egy év alatt (minden más változatlansága mellett) 0,15 százalékpontot hozhat le az inflációból, míg a teljes időhorizonton a hatás már 0,2-0,3 százalékpontos lehet. Csakhogy ez az eddig megfigyelt összegfüggés minden bizonnyal nem fordítható meg egy az egyben a forinterősödés esetére. A gazdasági életben ugyanis empirikusan megfigyelt tény, hogy az árak lefelé nehezebben alkalmazkodnak, mint felfelé, ez pedig visszafoghatja az árfolyam begyűrűződését az inflációba.

Sőt, az igazsághoz tartozik,hogy az elmúlt időszakban kevéssé volt érzékelhető a gyengülő forintárfolyam inflációban való megjelenése, ami a fentebbi összefüggést tovább gyengítheti. A fő tanulság viszont ettől még nem válik érvénytelenné: egy feltörekvő piaci gazdaságban, mint amilyen Magyarország, az árfolyam komoly befolyással van a belső gazdasági folyamatokra, köztük az árszínvonalra. Emiatt pedig az MNB a jelenlegi masszívan dezinflációs környezetben határozozttan ellenérdekelt a forint erősödésében. Önmagában ez a szempont is egy újabb erős érv lehet amellett, hogy az EKB lazításának árnyékában – a terítéken lévő lengyel kamatvágás mellett – tovább kell mennie a Magyar Nemzeti Banknak is.

Egy erős érv a forint ellen?

Talán elsőre furcsa lehet hallani, hogy a 300 feletti forint túl erős volna, de azt kell megérteni, hogy ezt most az inflációs kilátások szempontjából, úgymond jegybanki szemüveggel mondjuk. A reálgazdaságunk estében feltehetően még nem merülnek fel versenyképességi problémák 305-ös forintárfolyam mellett, a Citibank kutatócsoportjának egy közelmúltbeli felmérése szerint a magyar exportáló vállalatoknál a breakeven árfolyam (ami alatt veszteségesek lennének) még ez alatt van. Ez nem meglepő annak a fényében, ha figyelembe vesszük, hogy a forint a válság óta (~250-es euróról) jelentősen leértékelődött, ami mellett masszív külkereskedelmi többletet is látunk.

A jegybanki inflációs szempont viszont rendkívül fontos lehet a jelenlegi helyzetben és döntő befolyással bírhat arra vonatkozóan, hogy mit várjunk az árfolyamtól. A forintot elméletileg korlátlan mértékben lehet képes a Magyar Nemzeti Bank gyengíteni, noha kérdéses, hogy ezt mennyire látja majd szükségesnek, illetve, hogy azt milyen eszközzel kívánja majd elérni.

Egy biztos: a jelenlegi helyzetben ez egy nagyon erős érv az ellen, hogy további forinterősödést várjunk.”

 


www.portfolio.hu
forrás:  http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/kinossa_valt_az_eros_forint_az_mnb-nek.210572.html

Mit várjunk a forinttól rövidtávon

A közel 2,5 éves gyengülő trend aljához érkezett ismételten a kereszt árfolyama. Ha megint megpattan, akkor legalább 315-ig, majd 320 közelébe is gyengülhet a hazai fizetőeszközünk az euróval szemben. Persze ezt nem néhány napon belül kell érteni…

eurhufweekly

4 órás grafikonon már tisztább képet kapunk. Felfedezhető egy sávozás 306 és 310 között. A 306-os árfolyam nagyon erős szintnek mutatkozik, ugyanis február 8-a óta mindig megállítja a forint erősödését. Ha jobban megnézzük a lenti grafikont, akkor egy kisebb csökkenő trendcsatornát is látunk. Amennyiben letörné a 306-os szintet a kurzus, abban az esetben szerintem 302-ig csökkenhet az árfolyam.

Az én meglátásom, hogy a mostani szinteken (306 környéke) már longolni kell a devizapárt (EUR vétel, HUF eladás) legalább 309-es célárral. Mindenképp úgy célszerű megnyitni a pozíciókat, ha esetleg 302-ig lemenne, akkor azokon a szinteken is tudjunk még vásárolni.

EURHUFH4

Megindult a GBPUSD

02.11-én írtam, hogy emelkedés előtt a GBPUSD kereszt. Ez sikerült is neki, hiszen tegnap 1,5480-ig fel is szúrt. Itt felmerül a kérdés, hogy elmehet-e rövid távon 1,5750-ig. Továbbra is fenntartom, hogy igen, amennyiben sikerül átvinni az 1,55-ös szintet. Azért nem árt egy kis óvatosság. 02.12-én egy határozott gyertyával kitört a több, mint fél éves csökkenő trendből, azonban egy kisebb vissza teszt simán elképzelhető.

GBPUSDDaily

4 órás grafikonon nézve szép emelkedő trendcsatornában mozog, tökéletes swing formáció. Aki 1,5350 körül szállt be, a biztonság kedvéért már behúzhatja nullába a stopot.

GBPUSDH4

A legfrissebb munkaerő piaci jelentésben közzétett számok felülmúlták az elemzői konszenzust, valamint a februári brit kamatdöntési jegyzőkönyv megerősítette, hogy a legtöbb brit jegybankár optimista az alapkamat megemelését illetően továbbá a jegybank alapfogatókönyve a kamatemelés.

A munkanélküliségi ráta 6 éves mélypontra, 5,8%-ról 5,7%-ra csökkent, valamint az éves bérdinamika 1,7%-ról 2,1%-ra gyorsult.